Az ideális Bose-gáz termodinamikai mennyiségei

Podobne dokumenty
Modern methods of statistical physics

Wykład 12. Rozkład wielki kanoniczny i statystyki kwantowe

Zadania z Fizyki Statystycznej





v = v i e i v 1 ] T v = = v 1 v n v n ] a r +q = a a r 3q =

v = v i e i v 1 ] T v =












Zadania z Termodynamiki

Wielki rozkład kanoniczny

4 Przekształcenia pochodnych termodynamicznych

Od termodynamiki klasycznej do nieekstensywnej

Fizyka statystyczna Potencjały termodynamiczne i warunki równowagi Geometria Drugiej Zasady Termodynamiki

TERMODYNAMIKA FENOMENOLOGICZNA

Statystyka nieoddziaływujących gazów Bosego: kondensacja Bosego- Einsteina

Nadprzewodnictwo. Eryk Buk. 29 października 2018 r.

Fizyka statystyczna doskona ego gazu bozonów

Granica i ciągłość funkcji. 1 Granica funkcji rzeczywistej jednej zmiennej rzeczywsitej

Rzadkie gazy bozonów

Granica i ciągłość funkcji. 1 Granica funkcji rzeczywistej jednej zmiennej rzeczywistej


Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Fourier transzformáció

Statystyki kwantowe. P. F. Góra

Fizyka statystyczna Gaz Bosego w wielkim zespole kanonicznym. P. F. Góra

Wykład 3. Entropia i potencjały termodynamiczne

Numeryczne aproksymacje prawdopodobieństwa ruiny


Fizyka statystyczna Zwyrodniały gaz Fermiego. P. F. Góra

Modelowanie przepływu Taylora-Couetta metodą elementów brzegowych

Analı zis elo ada sok

WYKŁADY Z RACHUNKU PRAWDOPODOBIEŃSTWA I wykład 4 Przekształcenia zmiennej losowej, momenty

Cząstki Maxwella-Boltzmanna (maxwellony)

Załącznik nr 1 do Wzoru umowy znak sprawy:gcs.dzpi Strona 1 z 11

Kinetyczna teoria gazów

Temperatura. Zerowa zasada termodynamiki

czyli o szukaniu miejsc zerowych, których nie ma

Metody Obliczeniowe w Nauce i Technice

Wykład 3 Równania rózniczkowe cd

Tryb Matematyczny w L A TEX-u

Przemiany termodynamiczne


1 Gaussowskie zmienne losowe


Fotonika. Plan: Wykład 3: Polaryzacja światła

Wielki rozkład kanoniczny

Prawdopodobieństwo i statystyka r.

Aerodynamika I Efekty lepkie w przepływach ściśliwych.



Elektrodynamika. Część 9. Potencjały i pola źródeł zmiennych w czasie. Ryszard Tanaś

3. 4 n a k r ę t k i M k o r p u s m i s a n a w o d ę m i s a n a w ę g i e l 6. 4 n o g i


Liczby pierwsze rozmieszczenie. Liczby pierwsze rozmieszczenie

Układy statystyczne. Jacek Jurkowski, Fizyka Statystyczna. Instytut Fizyki

10. FALE, ELEMENTY TERMODYNAMIKI I HYDRODY- NAMIKI.

SKORYGOWANY WZÓR SUTHERLANDA DO OBLICZEŃ PRZEWODNOŚCI CIEPLNEJ GAZÓW


ver magnetyzm

v = v i e i v 1 ] T v = = v 1 v n v n [ ] U [x y z] T (X,Y,Z)


Rachunek prawdopodobieństwa i statystyka



... i statystyka testowa przyjmuje wartość..., zatem ODRZUCAMY /NIE MA POD- STAW DO ODRZUCENIA HIPOTEZY H 0 (właściwe podkreślić).



zadania z rachunku prawdopodobieństwa zapożyczone z egzaminów aktuarialnych

OPIS PRZEDMIOTU/MODUŁU KSZTAŁCENIA (SYLABUS)

Termodynamika statystyczna A. Wieloch Zakład Fizyki Gorącej Materii IFUJ


[1] CEL ĆWICZENIA: Identyfikacja rzeczywistej przemiany termodynamicznej poprzez wyznaczenie wykładnika politropy.

II zasada termodynamiki

Redukcja wariancji w metodach Monte-Carlo

7. Maszyny wektorów podpierajacych SVMs

Gazy kwantowe. Jacek Jurkowski, Fizyka Statystyczna. Instytut Fizyki

R Z N C. p11. a!b! = b (a b)!b! d n dx n [xn sin x] = x n(n k) (sin x) (n) = n(n 1) (n k + 1) sin(x + kπ. n(n 1) (n k + 1) sin(x + lπ 2 )



1 Formy różniczkowe w R 3

Materiały do ćwiczeń z matematyki. 3 Rachunek różniczkowy funkcji rzeczywistych jednej zmiennej

Fizyka statystyczna Zarys problematyki Kilka słów o rachunku prawdopodobieństwa. P. F. Góra

Elektrostatyka. + (proton) - (elektron)

Podstawy Akustyki. Drgania normalne a fale stojące Składanie fal harmonicznych: Fale akustyczne w powietrzu Efekt Dopplera.

Wykład 14. Termodynamika gazu fotnonowego

Wstęp do Fizyki Statystycznej

STATYSTYKA MATEMATYCZNA

S ścianki naczynia w jednostce czasu przekazywany

Elementy termodynamiki

Transkrypt:

Az ideális Bose-gáz termodinamikai mennyiségei Kiegészítés III. éves BsC fizikusok számára Cserti József Eötvös Loránd udományegyetem, Komplex Rendszerek Fizikája anszék 016. február 1. Néhány alapvető formula 1.1. Bose-Einstein integrál: g s (z) = 1 Γ(s) ζ(s) = k=1 ˆ 0 x s 1 dx 1 z ex 1, (1) 1 k = 1 s Γ(s) ˆ 0 x s 1 dx e x 1 = g s(1). () A g s (z) függvényt az irodalomban polylogaritmus függvénynek (Polylogarithm function) is nevezik, és a jelölése: Li s (z): z k g s (z) Li s (s) = k = z + z s + z3 s 3 +... (3) s g 3/ (1) = ζ 1.. A g s (z) függvény: c = k=1 ( ) 3, g 5/ (1) = ζ ( g5/ (1) g 3/ (z) ( 5 ), (4) ) /3, ahol z = e βµ és 0 z 1. (5) 3.0.5 g 3/ (z) g 5/ (z) g 3/ (z), g 5/ (z).0 1.5 0.5 0.0 0.0 0. 0.4 0.6 0.8 z 1. ábra. A g s (z) függvények.

. ermodinamikai mennyiségek hőmérsékletfüggése Az alábbiakban az N részecskeszám rögzített. A számolások részletei az Appendix A-ban találhatók..1. A kémiai potenciál hőmérsékletfüggése: µ = ln(z), (6) k B c c ( 3 ζ( 3 µ köz ) ) ( ) 4 1, ha > c. (7) π c 0 1 µ, > c µ, < c µ köz, > c µ( ) k B c 3 µ köz 4 5 0.0 0.5 1.5.0.5 3.0 3.5 4.0 / c. ábra. A kémiai potenciál hőmérsékletfüggése... Az energia hőmérsékletfüggése: ( 3 Nk B c E( ) = ( 3 Nk B c ) g5/ (z) c ) 5/ c g 3/ (z), > c, ζ(5/) ζ(3/), < c. (8) 6 5 E Nk B c 4 3 1 E, > c E, < c E klassz 0 0.0 0.5 1.5.0.5 3.0 3.5 4.0 / c 3. ábra. Az energia hőmérsékletfüggése.

.3. Izotermák: Nk B g 5/ (z), V > V V g 3/ (z) c, p(v ) =, ahol (9) p 0 = k B ζ(5/), V < V c, λ 3 λ = h πmkb és V c N = λ3 ζ(5/) (10) a termikus de Broigle-hullámhossz és a kritikus térfogat. Ha V < V c, akkor p nem függ V -től, ekkor p 0 5/. Adiabata egyenlete: p 0 Vc 5/3 = állandó. p 1 (V ), > c p 0 p.0 1.5 p (V ), > c p 01 (V ), < c p 0 (V ), < c p 0 V 5/3 =const p 01 0.5 0.0 0 1 3 4 5 6 7 8 9 V c V c1 V 4. ábra. Izotermák..4. p diagram: ( pv = Nk B c 3 E = ( Nk B c ) g5/ (z) c ) 5/ c g 3/ (z), > c, ζ(5/) ζ(3/), < c. (11) 3.0.5 pv Nk B c.0 1.5 elérhetetlen tartomány Bose gáz 0.5 pv, > c pv, < c 0.0 0.0 0.5 1.5.0.5 3.0 3.5 / c 5. ábra. p diagram.

.5. Az entrópia hőmérsékletfüggése: S = E+pV µn = 5 E Nk 3 B ln z, S( ) Nk B = 5 g 5/ (z) 5 ln(z), g 3/ (z) > c, ( ) 3/ c, < c. ζ(5/) ζ(3/) (1) 4.0 3.5 3.0 S Nk B.5.0 1.5 0.5 S, > c S, < c 0.0 0.0 0.5 1.5.0.5 3.0 3.5 4.0 / c 6. ábra. Az entrópia hőmérsékletfüggése..6. Állandó térfogaton vett fajhő hőmérsékletfüggése: C V ( ) Nk B = 15 4 15 4 g 5/ (z) 9 g 3/ (z) g 3/ (z) 4 ζ(5/) ζ(3/), g 1/ (z) > c, ( ) 3/ c, < c. (13).0 15 ζ(5/) 4 ζ(3/) 1.96 C V Nk B 1.5 0.5 C V, > c C V, < c C klassz V 0.0 0.0 0.5 1.5.0.5 3.0 3.5 4.0 / c 7. ábra. Állandó térfogaton vett fajhő hőmérsékletfüggése.

.7. C V ( ) hőmérsékletfüggése: C V C V ( ) =c 0 = C V Nk B Nk B c ( 45 8 g 5/ (z) g 3/ (z) 4 g 3/ (z) g 1/ (z) 8 ( 45ζ(5/) 8ζ(3/) =c+0 ) [g 3/ (z)] g 1/ (z), > [g 1/ (z)] 3 c, ) 1/ c, < c, = 7 16π Nk B c [ ζ (14) ( )] 3 3.666 Nk B. (15) c 3 45 ζ(5/) 8 ζ(3/).889 c V ( ), > c c V ( ), < c cv ( ) c NkB 1 0 [ 9 16 3 π ζ(3/) + 10ζ(5/) ζ(3/) ] 0.777 1 0.0 0.5 1.5.0.5 3.0 3.5 4.0 / c 8. ábra. C V ( ) hőmérsékletfüggése..8. Az állandó nyomáson vett fajhő hőmérsékletfüggése: C p ( ) = 5 Nk B 4 [ g3/ (z) ] g1/ (z) [ g3/ (z) ] 3 15 g 5/ (z) 4 g 3/ (z), > c. (16) 10 C p Nk B 8 6 C p, > c C klassz p 5 4 0 0.0 0.5 1.5.0.5 3.0 3.5 4.0 / c 9. ábra. Állandó nyomáson vett fajhő hőmérsékletfüggése. Megjegyzés: < c esetén a c p fajhő nincs értelmezve, mert ekkor p =állandó, és így = állandó.

.9. Adiabatikus kompresszibilitás hőmérsékletfüggése: κ S = 1 V V p ahol n = N/V., S,N κ S ( ) = 1 nk B c 3g 3/ (z) 5g 5/ (z) 3ζ(3/) 5ζ(5/) ( ) 1 c > c, ( ) 5/ c, < c, (17) 10 κ S, > c 8 κ S, < c κs( ) nkbc 6 4 3 ζ(3/) 5 ζ(5/) 1.17 0 0.0 0.5 1.5.0.5 3.0 3.5 4.0 / c 10. ábra. Adiabatikus kompresszibilitás hőmérsékletfüggése..10. Izotermikus kompresszibilitás hőmérsékletfüggése: κ = 1 V V p ahol n = N/V.,,N κ ( ) = 1 nk B g 1/ (z) g 3/ (z), > c. (18) 10 8 κ, > c κ klassz κ ( ) nkbc 6 4 κ klassz = 1 / c 0 0.0 0.5 1.5.0.5 3.0 3.5 4.0 / c 11. ábra. Izotermikus kompresszibilitás hőmérsékletfüggése. Megjegyzés: < c esetén a c p fajhő nincs értelmezve, mert ekkor p =állandó, és így = állandó.

.11. Hőtágulási együttható hőmérsékletfüggése: α = 1 V V p,n, α ( ) = 1 ( ) 5 g 5/ (z)g 1/ (z) [ g3/ (z) ] 3, > c. (19) Magashőmérsékleti közelítésben α klassz ( ) = 1/. Megjegyzés: < c esetén a c p fajhő nincs értelmezve, mert ekkor p =állandó, és így = állandó. 3.0.5 α, > c α klassz α c.0 1.5 α klassz = 1 / c 0.5 0.0 0.0 0.5 1.5.0.5 3.0 3.5 4.0 / c 1. ábra. Hőtágulási együttható hőmérsékletfüggése..1. C p C V hőmérsékletfüggése: C p = 5 g 5/ (z)g 1/ (z) [ C V 3 g3/ (z) ], > c. (0) 6 5 C p C V, > c 4 C p C V 3 5 3 1 0 0.0 0.5 1.5.0.5 3.0 3.5 4.0 / c 13. ábra. Cp C V hőmérsékletfüggése. Megjegyzés: < c esetén a c p fajhő nincs értelmezve, mert ekkor p =állandó, és így = állandó.

.13. Hangsebesség hőmérsékletfüggése: v hang ( ) = p ϱ = S,N V mn 1 κ S, ahol ϱ = mn/v a tömegsűrűség. 5g5/ (z) v hang ( ) k B c m = 3g 3/ (z) 5ζ(5/) 3ζ(3/) c, > c, ( ) 5/ c, < c. (1) v( ) kbc.5.0 1.5 v hang, > c v hang, < c 5 ζ(5/) 3 ζ(3/) 0.95 0.5 0.0 0.0 0.5 1.5.0.5 3.0 3.5 4.0 / c 14. ábra. Hangsebesség hőmérsékletfüggése. 3. Irodalom: 1. R. K. Pathria: Statistical Mechanics, nd Edition, 1996, Bunerworth-Heinemann Linacre House. Linda E. Reichl: A Modern Course in Statistical Physics rd Edition, 1998, Wiley-VCH 3. Franz Schwabl: Statistical Mechanics, 000, Springer-Verlag, Berlin 4. K. Huang: Statistical Mechanics, nd Edition, 1987, John Wiley & Sons

M 0.8 Mean field modell 0.6 mágnesezettség 0.4 0. H 0 0.5 1.5.0 c

M H Mean field modell mágnesezettség H tér 0.5 H 0.6 0.4 0. 0. 0.4 0.6 0.5

.0. G, m 0.7 c Mean field modell.4 Gibbs pot. m.6.8 c 1. c 3.0 m 0.5 0.5

0.5 1.5.0.5 3.0 8 6 Χ Mean field modell szusszceptibilitás 4 c

M 0.8 D Ising modell 0.6 Onsager egzakt megoldása mágnesezettség 0.4 c ArcSinh 1 J k B.691853 J k B 0. c 0.0 0.0 0. 0.4 0.6 0.8 1. 1.4

.0 0.0 E J 1 3 4 c 0.5 D Ising modell Onsager egzakt megoldása Energia 1.5 c ArcSinh 1 J k B.691853 J k B

0.0 0.5 1.5.0.5 3.0.0 1.5 C D Ising modell Onsager egzakt megoldása fajhő c ArcSinh 1 J k B.691853 J k B 0.5 c