LENGYEL NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Transkrypt

1 Lengyel nyelv emelt szint 1811 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 23. LENGYEL NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 I. OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha az tartalmazza a helyes megoldást. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egyegy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem fogadható el a válasz, vagy nem válaszolt a vizsgázó. Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot írásbeli vizsga 2 / május 23.

3 Általános útmutató Az elérhető maximális feladatpontszám: 30. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30. Részletes útmutató I. feladat P P F F P F II. feladat C M F O A I D L B N E G K H III. feladat zbędne C F H A G B E D IV. feladat C A B A B D C 1811 írásbeli vizsga 3 / május 23.

4 II. NYELVHELYESSÉG A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ. A helyesírási hibát tartalmazó válasz nem fogadható el. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha az tartalmazza a helyes megoldást. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem fogadható el a válasz, vagy nem válaszolt a vizsgázó. Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján, a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot írásbeli vizsga 4 / május 23.

5 Általános útmutató Az elérhető maximális feladatpontszám: 30. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30. Részletes útmutató I. feladat 0. Zrobiony 1. Poszukujący 2. sporządzone 3. ubiegający 4. zawierający 5. przynależący 6. mający II. feladat Csak akkor fogadható el jónak a megoldás, ha mind a két szó végződése jó. III. feladat IV. feladat 0. ostatnich lat 7. Lidzbarkiem Warmińskim 8. światło słoneczne 9. ścieżkę rowerową 10. całą noc 11. energię świetlną 12. następnego dnia 13. dodatkowymi źródłami 14. mazurskim krajobrazem 15. nawierzchni asfaltowej 16. bogatego inwestora w przez z na za od we dla Csak akkor fogadható el jónak a megoldás, ha mindegyik számnév helyesen van beírva. 0. jedenaście 24. osiemdziesiąt 25. sto dwadzieścia osiem 26. druga 27. dwadzieścia 28. dwa 29. sześćdziesięciu 30. dwudziestu 1811 írásbeli vizsga 5 / május 23.

6 III. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Ha több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha az tartalmazza a helyes megoldást. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása a javítási-értékelési útmutatóban található átszámítási táblázat alapján történik. Javításkor minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez egyegy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem fogadható el válasz, vagy nem válaszolt a vizsgázó. Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (szintén a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetsor végén) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. Elért 4 2 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit), az elért összpontszámot és az átszámítási táblázat segítségével megállapított vizsgapontokat írásbeli vizsga 6 / május 23.

7 Általános útmutató Az elérhető maximális feladatpontszám: 25. Az elérhető maximális vizsgapontszám: 30. Átszámítási táblázat Részletes útmutató Feladatpont Vizsgapont Feladatpont Vizsgapont A feladatok megoldása és a hanghordozón elhangzó szövegek. I. Csak akkor fogadható el jónak a megoldás, ha mindegyik szót beírta a vizsgázó. 0. umiejętności przepraszania 1. kulturze osobistej 2. głowę popiołem 3. zamiast przepraszam 4. ciężaru emocjonalnego 5. jedna odpowiedź 6. mamy pracować 7. naszym życiu 8. zupełnie bezsensowne 9. plamą na honorze 1811 írásbeli vizsga 7 / május 23.

8 II III B A B A A B B A B 1811 írásbeli vizsga 8 / május 23.

9 I. feladat Jednym z naszych problemów, dla mnie wręcz o narodowej skali, jest brak umiejętności przepraszania. Jakby od wypowiedzenia jednego, magicznego słowa ubyło nam wartości. A powinno być odwrotnie. Przyznanie się do błędu, przeproszenie, świadczy nie tylko o kulturze osobistej, ale przede wszystkim o dojrzałości. Nie ma człowieka, który nie popełniałby błędów. Na nich w końcu się uczymy, dzięki nim zmieniamy się, idealnie by było, gdyby na lepsze. Bywa jednak, że pomyłka budzi w ludziach frustrację tak dużą, że zamiast posypać głowę popiołem, wyładowują swą złość na innych, najczęściej najbliższych im osobach. Widziałem wielu dorosłych karcących swoje dzieci i pokrzykujących, ale od wielkiego dzwonu zdarza mi się usłyszeć takiego, który mówi do syna, czy córki przepraszam. Tylko nieliczni traktują dziecko jako człowieka, z należnym mu szacunkiem. - Zauważyłaś mamo, że ludzie wolą mówić sorki, albo sorry zamiast przepraszam? - zwróciła uwagę moja córka. Może rzeczywiście tak jest. Może łatwiej nam posłużyć się obcobrzmiącym słowem, bo łatwiej je wypowiedzieć i nie niesie takiego ciężaru emocjonalnego, jak przepraszam. Słowo przepraszam dotyczy każdej dziedziny naszego życia. Wydaje mi się, że ciężko je wypowiedzieć również ze względu na doświadczenia wyniesione ze szkoły. Cały system edukacji opiera się na ocenianiu. Dobra jest zazwyczaj jedna odpowiedź, ta wskazana przez nauczyciela, wyuczona przez ucznia, ostateczna. Błędy zaznacza się na czerwono. Błąd jest czymś złym, skazuje na gorszą ocenę. Nikt nie powie: Świetnie, że popełniłeś błąd. Dzięki niemu wiemy, nad czym mamy pracować. Potknięcie nie motywuje, ale osłabia. Każdy chwali za rezultat, a nie za starania. Tymczasem dziecko, któremu trudniej przychodzi nabywanie pewnych umiejętności, jest z góry skazane na porażkę, chociaż daje z siebie dużo więcej, niż bardziej utalentowany w danej dziedzinie kolega. Nie ocenia się pracy - ocenia się wyniki. Wierzę, że gdyby udało się odzyskać porażce właściwe miejsce w naszym życiu, byłoby nam łatwiej. Każdy może odnieść sukces, ale też każdego może spotkać niepowodzenie. Nie trzeba gloryfikować ani jednego, ani drugiego. Miło jest oczywiście, gdy nam się powiedzie, czujemy się docenieni przez innych i spełnieni. Ale z kolei poczucie sromotnej porażki, którą odczuwamy w danej chwili, po miesiącu, czy po dwóch okazuje się zupełnie bezsensowne. Jeżeli chcemy, by nasze dziecko czuło się dobrze z samym sobą, nauczymy je przyjmować i sukcesy, i niepowodzenia. Nauczymy też, że wypowiedzenie słowa przepraszam nie jest żadną ujmą, ani plamą na honorze. A lekcję tę pojmie bardzo szybko, gdy zobaczy, że i my umiemy tak postępować. Tekst za: nid, #utm_source=paste&utm_medium=paste&utm_campaign=chrome (dostęp r.) 1811 írásbeli vizsga 9 / május 23.

10 II. feladat Psy ratownicze są szkolone do pomagania w różnych sytuacjach. Do podstawowych czynności należy szukanie ludzi zaginionych po zejściu lawiny, zabłądzeniu w lesie, zasłabnięciu na otwartym terenie, podtopieniach czy utonięciach. Można tu wspomnieć również o mniej spektakularnych akcjach ratowniczych, kiedy to obecność czworonoga ma na celu złagodzenie agresji poszkodowanego. Odpowiednio wyszkolony pies może także pomóc w poruszaniu się po mieście osobom niewidomym, stanowi również element terapii osób niepełnosprawnych. Szkolenie psów ratowniczych to długotrwały proces budowania relacji między czworonogiem a jego przewodnikiem. Treningi mają na celu nauczenie psa umiejętności niezbędnych do wykonywania ściśle określonych zadań. Aby stać się psami ratowniczymi, czworonogi najczęściej zaczynają szkolenie w bardzo młodym wieku. Zdarzają się jednak sytuacje, że treningami objęte są również dorosłe psy, ze względu na wyjątkowe predyspozycje lub potrzeby przewodnika. Biorą wtedy udział w specjalnych treningach, dzięki którym przyzwyczajają się do nietypowych hałasów, zapachów i niespodziewanej gestykulacji. W tym czasie psy oswajają z bodźcami zewnętrznymi, które często wywołują u nich lęki, na przykład celowo towarzyszą w jeździe w zatłoczonym autobusie, przez co oswajają się z miejskim gwarem. Trening psa ratowniczego składa się z wielu etapów. Zaczyna się od budowania więzi z przewodnikiem poprzez zabawę i wspólne spędzanie czasu. Na tym etapie pies uczy się również wykonywania rozmaitych komend. Ich zrozumienie jest niezbędne do osiągnięcia doskonałej komunikacji między człowiekiem i czworonogiem. Jak pies wpływa na zdrowie człowieka? Pomaga zwalczyć stres, sprawia, że mamy lepszą kondycję. Pies to nie tylko najlepszy przyjaciel człowieka, ale też lekarstwo na wiele problemów. Właściciele czworonogów rzadziej zapadają na choroby serca, a 54% z nich osiąga zalecany dzienny poziom ruchu fizycznego. Terapia z wykorzystaniem czworonogów, zwana także dogoterapią, wspiera proces rehabilitacji. Obecność czworonoga pomaga pacjentom w różnym wieku w leczeniu między innymi choroby Alzheimera, ADHD czy stwardnienia rozsianego. Specjalnie wyszkolone psy wspomagają aktywność ruchową pacjentów i przełamują ich nieśmiałość. Obecność czworonogów wpływa szczególnie dobrze na dzieci, które dzięki nim mniej się nudzą i zniechęcają. Tekst za: oraz (dostęp ) 1811 írásbeli vizsga 10 / május 23.

11 III. feladat Jeśli masz przyjaciółkę, to z pewnością nie raz przekonałaś się, jak wyjątkowa łączy was relacja. Z definicji przyjaciółki są sobie bliskie niczym rodzina (a nawet bardziej), ufają sobie, są ze sobą szczere, potrafią zrozumieć się bez słów i bardzo się lubią. Przyjaźń, by trwać potrzebuje czasu i zaangażowania. Niepielęgnowana może się skończyć. Dzieje się tak bardzo często, gdy jedna ze stron zakłada rodzinę, zmienia miejsce zamieszkania czy podejmuje bardzo absorbującą prace. W takich sytuacjach próby podtrzymywania relacji nie zawsze się udają. Warto wtedy zapisać w pamięci to, co w przyjaźni było dobre, uznać ten rozdział za zamknięty i iść dalej. Podstawa przyjaźni jest respektowanie odrębności i indywidualności drugiej osoby. Czasem zdarzają się sytuacje, w których rzucamy wszystko i biegniemy przyjaciółce na pomoc. Ale jeśli odmawiamy wspólnego wyjścia na kawę z powodu zmęczenia czy kataru, to nie sprawiamy jej wielkiego zawodu, tylko po prostu jesteśmy z nią szczere. To działanie wbrew sobie, choć podyktowane dobrymi chęciami, niszczy przyjaźń. Powoduje bowiem, że w relacji zostaje zaburzona równowaga dawania i brania. W efekcie osoba obdarowywana może czuć się przytłoczona, a zmuszająca się do obdarowywania wyczerpana emocjonalnie. Choć o przyjaźni mówimy zwykle w kontekście szczerych, budujących relacji, czasem bywa ona toksyczna. Najczęściej spotykanym przykładem niezdrowych relacji jest układ ofiararatownik. Mamy z nim do czynienia wówczas, gdy jedna strona wiecznie potrzebuje kogoś, kto będzie ja pocieszał i wybawiał z opresji, a druga, zajmując się innymi, ucieka od swoich problemów, dzięki czemu czuje się ważna i silna. Gdy strona potrzebująca stanie na nogi, przyjaźń się kończy, a dawca zostaje z poczuciem krzywdy. Przyjaźń opiera się na zaufaniu. Jeśli najbliższa nam osoba je zawiedzie, oznacza to koniec. Nie ma co liczyć na podtrzymywanie relacji w przypadku zdrady, ale tez wyprowadzenia pieniędzy ze wspólnej firmy, niezwrócenia długu czy ujawnienia tajemnicy. Aby uniknąć rozczarowania związanego z nadużyciem zaufania, warto zachować zdrowy rozsądek w kontaktach z przyjaciółka, na przykład kwestie finansowe regulując na piśmie. Dobrze jest tez pamiętać, że nawet jeśli bratnia dusza nas zawiedzie, po okresie zwątpienia w sens przyjaźni, warto dać sobie prawo do zawarcia kolejnej. Niewiele jest bowiem relacji, które wzbogacają życie tak jak przyjaźń. Tekst za: (dostęp r.) 1811 írásbeli vizsga 11 / május 23.

12 IV. ÍRÁSKÉSZSÉG A vizsgaszabályzatnak megfelelően az írásbeli vizsga vizsgadolgozatát a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli a javított feladatrészben. Értékelési szempontok az I. feladathoz Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 Összesen 10 Ha a dolgozat A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Ha a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 225 szót, A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése pontszámából 1 pontot le kell vonni. A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a létrehozott szöveg 60 szónál rövidebb. Az értékelési szempontok részletes kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. Érthetőség, nyelvi megformálás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthetőe az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét írásbeli vizsga 12 / május 23.

13 Értékelési skála az I. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 4 pont 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki. A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Egy-két részlettől eltekintve általában megfelelően dolgozta ki. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladat bizonyos részeit. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki. Érthetőség, nyelvi megformálás 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A szöveg egy-két kisebb pontatlanság ellenére az olvasó számára tökéletesen érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák ellenére az olvasó számára nagyjából érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák következtében több helyen nehezen érthető és követhető, illetve félreérthető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt nem érthető és nem követhető. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és és javítások. javítások. Értékelési szempontok a II. feladathoz Értékelési szempontok Maximális pontszám A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 4 Nyelvhelyesség, helyesírás 4 Íráskép 1 Összesen 20 Ha a dolgozat A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. Ha a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 375 szót, A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése pontszámából 1 pontot le kell vonni. A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján adott pontszám 0 pont, ha a létrehozott szöveg 100 szónál rövidebb írásbeli vizsga 13 / május 23.

14 Az értékelési szempontok kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást keltie. Szövegalkotás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.). Szókincs, kifejezésmód Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat az emelt szintnek megfelelő változatosságot mutat-e. Nyelvhelyesség, helyesírás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget teljes egészében megértse. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét írásbeli vizsga 14 / május 23.

15 Értékelési skála a II. feladathoz A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 pont 4 3 pont 2 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki. A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben, illetve egy irányító szempontot megfelelően, az összes többit csak részben. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet részben, a többit egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontot csak részben. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg a szövegfajtának és a szerző és az olvasó közötti kapcsolatnak megfelelő hangnemben íródott, az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. A szöveg hangneme következetlenséget mutat, az olvasóban nem mindig a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. Szövegalkotás 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő, elkülönül a bevezetés és a befejezés. A szöveg a gondolati tagolást követő bekezdésekből áll. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, elkülöníti legalább a bevezetést vagy a befejezést (2 pont), bekezdéseket alkalmaz (3 pont). A mondatok általában szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra, hiányzik a bevezetés és a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, összefüggéstelen mondatokból áll írásbeli vizsga 15 / május 23.

16 Szókincs, kifejezésmód 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő gazdag és változatos szókincs, valamint a közlési szándéknak megfelelő nyelvhasználat jellemzi. A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést. A szöveget kevésbé változatos, helyenként egyszerű, de még a téma és a közlési szándék szempontjából elfogadható szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néhány helyen jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését. A szövegben felhasznált szókincs nagyon egyszerű, nem a témának és a közlési szándéknak megfelelő. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen megnehezíti a szöveg megértését. Nyelvhelyesség, helyesírás 4 pont 3 2 pont 1 pont 0 pont A szöveget igényes nyelvhasználat jellemzi, a vizsgázó változatos és igényes nyelvtani szerkezeteket használ, A szöveg több nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem A szövegben sok olyan nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amelyek a megértést jelentősen A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető. mondatszerkesztése is igényes. A szöveg hibátlan, vagy csak kevés, a szöveg megértését nem nehezítő nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba található benne. befolyásolják, VAGY csak néhány nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nehezítik a megértést. megnehezítik, valamint sok, a megértést nem befolyásoló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba is előfordul benne. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és javítások. Olvashatatlan kézírás és/vagy áttekinthetetlen törlések és javítások írásbeli vizsga 16 / május 23.