LENGYEL NYELV JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Transkrypt

1 Lengyel nyelv emelt szint ÉRETTSÉGI VIZSGA november 3. LENGYEL NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

2 I. Olvasott szöveg értése Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási kulcs tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha tartalmazza a helyes megoldást. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz Amennyiben nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. 5 Elért 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot. írásbeli vizsga 2 / november 3.

3 I. Olvasott szöveg értése Általános útmutató Az elérhető maximális pontszám: 30. Részletes útmutató 1. feladat 0. P 1. F 2. F 3. P 4. F 5. P 2. feladat L I A N K B M G E D J C F H 3. feladat zbędna B H E G A F D C 4. feladat 0. żelazko 25. ryba 26. tygrys 27. łazienka 28. kreda 29. wieś 30. księżyc (Księżyc) írásbeli vizsga 3 / november 3.

4 II. Nyelvhelyesség A javítási útmutató tartalmazza az összes elfogadható választ. Amennyiben a válasz helyesírási hibát tartalmaz, az nem fogadható el. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem fogadható el, ha tartalmazza a helyes megoldást. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz Amennyiben nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Мax. 5 Elért 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket (az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot. írásbeli vizsga 4 / november 3.

5 II. Nyelvhelyesség Általános útmutató Az elérhető maximális vizsgapont-szám 30 pont. Részletes útmutató 1. feladat 0. przesadziłam 1. powstrzymać 2. poszłam 3. strzelił 4. zrezygnował 5. zabije 6. wstał 2. feladat 0. pięćdziesiąt sześć 7. Czterdzieści jeden 8. pięćdziesiąt cztery 9. sześćdziesięciu 10. dwadzieścia trzy 11. dwa 12. tysiąc dziewięćset dziewięćdziesiątym dziewiątym 13. trzydzieści siedem 14. czterdzieści pięć 15. dwadzieścia pięć 16. trzydziestu 3. feladat na z ze w pod w do na 4. feladat Csak akkor fogadható el jónak a megoldás, ha mind a két végződés jó. 0. drugiej połowy 24. bratnią duszę 25. wieczornych wyjść 26. złego humoru 27. nowych ludzi 28. intratne kontakty 29. Osoba samotna 30. świata kultury írásbeli vizsga 5 / november 3.

6 III. Hallott szöveg értése Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A zárójelben szereplő szavak, kifejezések nem feltételei a válasz elfogadhatóságának. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékeljük, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor vesszük figyelembe, ha azok a válasz érthetőségét akadályozzák. Amennyiben több választ írt be a vizsgázó, a válasz akkor sem elfogadható, ha tartalmazza a helyes megoldást. Javítás közben minden feladat végén (a lap alján) a feladatban szereplő összes kérdéshez tartozó egy-egy szürke négyzetbe, kérjük, írja be a következő kódokat: 1 = jó válasz 0 = nem elfogadható válasz Amennyiben nincs válasz, a négyzetet hagyja üresen! Például: A példában az első és a harmadik kérdésre helyes a válasz, a másodikra nem fogadható el, a negyedik kérdésre pedig nem válaszolt a vizsgázó. Minden feladat végén (a lap alján a kérdéseket jelölő szürke négyzetben) két külön rubrika található. Az egyikbe előre beírtuk az elérhető maximális pontszámot, a másikba, kérjük, írja be a feladatban a vizsgázó által elért összpontszámot. Például: Max. 5 Elért 3 A feladatlap végén található összesítő táblázatba, kérjük, írja be a részeredményeket az egyes feladatok eredményeit) és az elért összpontszámot. írásbeli vizsga 6 / november 3.

7 A feladatok megoldása és a hanghordozón elhangzó szövegek: Dzień dobry. Teraz sprawdzimy jak rozumiesz język polski ze słuchu. Egzamin składa się z trzech zadań. Każdy tekst usłyszysz dwa razy. Zadania do tekstu znajdziesz w otrzymanym zestawie. Zadania możesz wykonać w czasie pierwszego i drugiego czytania tekstu, a także po zakończeniu czytania. Każde zadanie zaczyna się i kończy muzyką. Zadanie usłyszysz po muzyce. Potem będziesz miał czas, aby zapoznać się z zadaniem. Potem posłuchasz tekstu po raz pierwszy. Następnie znowu będziesz miał czas, aby jeszcze raz przejrzeć tekst. Potem posłuchasz tekstu po raz drugi. Znowu będziesz miał czas, aby sprawdzić, czy dobrze wykonałeś zadanie. Egzamin będzie trwał trzydzieści minut. Życzymy powodzenia! írásbeli vizsga 7 / november 3.

8 1. feladat O rety, już tu byłam! - myślisz zaskoczona, gdy znajdziesz się w zupełnie nowym miejscu! Spokojnie, bez paniki. Dziwne wrażenie, że sytuacja już kiedyś się wydarzyła, to tylko déjá vu. Niewinny psikus twojego umysłu. To coś jak cofnięcie się w czasie czy powtórka z przeszłości. Pojawia się niespodziewanie, trwa krótko i równie szybko mija. Pozostawia po sobie wrażenie niesamowitości. Mieszankę przyjemnej fascynacji i lekkiej obawy przed nieznanym. Zwykle jednak chcesz zatrzymać tę chwilę z pogranicza snu i jawy, ale niestety - jest nieuchwytna niczym cień. Co tak naprawdę się za nią kryje? Niektórzy twierdzą, że jest to wspomnienie poprzedniego wcielenia, czyli reinkarnacji. Inni, że déjá vu jest zapamiętanym snem. Jednak najpopularniejsza teoria mówi, że to chwilowe zakłócenie w funkcjonowaniu mózgu. Powstaje, gdy jedna półkula szybciej rejestruje informacje niż druga. W normalnej sytuacji każda z nich postrzega wydarzenia niezależnie od siebie, ale ciągła i natychmiastowa współpraca między nimi daje nam poczucie jedności. Jeśli jednak dojdzie do najmniejszego opóźnienia w przekazie informacji ze strony prawej na lewą, czyli dominującą, to lewa otrzymuje te same impulsy dwukrotnie. Pierwszy raz bezpośrednio jako własne, drugi z niewielkim opóźnieniem jako przesłane z prawej półkuli. I to właśnie podwójne widzenie jest istotą déjá vu. Tego rodzaju dziwne przeżycia mają najczęściej osoby między 15 a 25 rokiem życia. Ludzie w tym wieku poznają wiele nowych rzeczy i czasami obszary mózgu odpowiedzialne za pamięć nie nadążają z porównywaniem tego, co zapisane w tej pamięci, z tym, co aktualnie doświadczane. Dlatego osobom starszym, które mają bardziej ugruntowaną wiedzę o świecie, déjá vu zdarza się rzadziej. Chyba, że dużo podróżują. Déjá vu występuje w siedmiu odmianach. Na wrażenie typu to już było podatne są osoby z żywą wyobraźnią, często fantazjujące, dużo śniące. Występowanie déjá vu może być nasilane przez stres i zmęczenie. Przepracowany mózg źle bowiem rejestruje informacje. Impulsy, które przenoszą widomości do różnych jego obszarów, gubią drogę! Tak więc déjá vu to sygnał wysyłany przez umysł: najwyższa pora odpocząć!. írásbeli vizsga 8 / november 3.

9 0. Nie ma powodów do paniki, gdy przydarzy nam się déjá vu Déjá vu to coś jak cofnięcie się w czasie, powtórka z przeszłości Déjá vu według najpopularniejszej teorii to chwilowe zakłócenie w funkcjonowaniu mózgu. Déjá vu powstaje, gdy jedna półkula szybciej rejestruje informacje niż druga. 4. Déjá vu mają najczęściej osoby między 50 a 65 rokiem życia Osobom młodym, które nie mają ugruntowanej wiedzy o świecie, déjá vu zdarza się rzadziej. 6. Déjá vu występuje w dziesięciu odmianach Na déjá vu nie są podatne osoby z żywą wyobraźnią, często fantazjujące, dużo śniące. 8. Występowanie déjá vu może być nasilane przez stres i zmęczenie Przepracowany mózg źle rejestruje informacje Déjá vu to sygnał wysyłany przez umysł: najwyższa pora zabrać się do pracy! írásbeli vizsga 9 / november 3.

10 2. feladat W roku 1364 król Kazimierz Wielki uzyskał po latach starań zgodę papieża na założenie uniwersytetu w Krakowie, stolicy królestwa. Był to drugi, po powstałym w 1348 r. w Pradze, uniwersytet w środkowej Europie. Studium Generale - taka była oficjalna nazwa uniwersytetu w Krakowie - rozpoczęło działalność faktycznie nie wcześniej niż w 1367 roku i składało się z trzech tylko wydziałów: sztuk wyzwolonych, medycyny i prawa. Na utworzenie czwartego, najbardziej prestiżowego - teologii, papież Urban VI nie wyraził zgody. Wzorem uniwersytetów bolońskiego i padewskiego, studenci mieli prawo do wyboru rektora spośród swego grona. Siedziba uniwersytetu najprawdopodobniej znajdowała się na zamku królewskim na Wawelu, pod okiem samego króla. Przedwczesna śmierć w 1370 r. króla Kazimierza i brak jakiegokolwiek zainteresowania uniwersytetem u jego następcy, Ludwika Węgierskiego, spowodowały, że wkrótce wszechnica krakowska przestała wykazywać jakąkolwiek aktywność. Dopiero zabiegi królowej Jadwigi na dworze papieskim, a potem zapis w testamencie jej majątku osobistego na rzecz uniwersytetu, sprawiły, że wznowił on działalność w roku 1400, w rok po śmierci fundatorki. Tym razem powstał już pełny uniwersytet średniowieczny, z wszystkimi czterema wydziałami, zorganizowany na wzór paryski. Odtąd rektora wybierało grono profesorskie; powstawały kolegia, w których zamieszkiwali profesorowie oraz bursy dla żaków, czyli ówczesnych studentów. Cały świat średniowiecza był zbudowany na zasadzie hierarchii, a sprawy boskie odgrywały w nim rolę najważniejszą. Taki też musiał być i ówczesny uniwersytet. Najniższą rangę miał w nim wydział sztuk wyzwolonych, czyli filozoficzny. Studia rozpoczynało się na tym wydziale i dopiero po jego ukończeniu można było studiować na jednym z pozostałych, z których najważniejszym był wydział teologiczny. Również kariera profesora uniwersytetu zaczynała się na wydziale najniższym, a uwieńczyć ją mogła profesura na teologii. Różnice te miały także znaczenie finansowe: profesor teologii miał dochody znacznie większe, w porównaniu z innymi kolegami. írásbeli vizsga 10 / november 3.

11 W roku 1364 król Kazimierz Wielki uzyskał po latach starań zgodę papieża na założenie uniwersytetu w Krakowie, stolicy królestwa(0). Był to drugi, po powstałym w 1348 r. w Pradze, uniwersytet w środkowej Europie. Studium Generale - taka była (11) nazwa uniwersytetu w Krakowie - rozpoczęło działalność faktycznie nie wcześniej niż w 1367 r. i składało się z trzech tylko wydziałów: sztuk (12), medycyny i prawa. Na utworzenie czwartego, najbardziej prestiżowego - teologii, papież Urban VI nie wyraził zgody. Wzorem uniwersytetów bolońskiego i padewskiego, studenci mieli prawo do wyboru rektora spośród swego (13). Siedziba uniwersytetu najprawdopodobniej znajdowała się na zamku królewskim na Wawelu, pod okiem samego króla. Przedwczesna śmierć w 1370 r. króla (14) i brak jakiegokolwiek zainteresowania uniwersytetem u jego następcy, Ludwika Węgierskiego, spowodowały, że wkrótce wszechnica krakowska przestała wykazywać jakąkolwiek aktywność. Dopiero zabiegi królowej Jadwigi na dworze (15), a potem zapis w testamencie jej majątku osobistego na rzecz uniwersytetu, sprawiły, że wznowił on działalność w roku 1400, (tysiąc czterechsetnym), w rok po śmierci (16). Tym razem powstał już pełny uniwersytet średniowieczny, z wszystkimi czterema wydziałami, zorganizowany na wzór paryski. Odtąd rektora wybierało grono profesorskie; powstawały kolegia, w których zamieszkiwali profesorowie oraz bursy dla żaków, czyli ówczesnych studentów. Cały świat średniowiecza był zbudowany na zasadzie hierarchii, a sprawy boskie odgrywały w nim rolę najważniejszą. Taki też musiał być i (17) uniwersytet. Najniższą rangę miał w nim wydział sztuk wyzwolonych, czyli filozoficzny. Studia rozpoczynało się na tym wydziale i dopiero po jego (18) można było studiować na jednym z pozostałych, z których najważniejszym był wydział teologiczny. Również kariera profesora uniwersytetu zaczynała się na wydziale (19), a uwieńczyć ją mogła profesura na teologii. Różnice te miały także znaczenie finansowe: profesor teologii miał (20) znacznie większe, w porównaniu z innymi kolegami. 0. królestwa 11. oficjalna 12. wyzwolonych 13. grona 14. Kazimierza 15. papieskim 16. fundatorki 17. ówczesny 18. ukończeniu 19. najniższym 20. dochody írásbeli vizsga 11 / november 3.

12 3. feladat Zimą często czujemy się zmęczeni, senni i brak nam ochoty do działania. Spowodowane jest to krótszymi dniami i zmniejszoną ilością światła naturalnego. Nie bez znaczenia pozostaje też fakt, iż w tym okresie spada odporność naszego organizmu. Na szczęście istnieją sposoby, aby temu zaradzić. Wystarczy tylko właściwie o siebie zadbać. Pierwszym krokiem powinna być zmiana diety. W tym czasie najważniejsza jest liczba posiłków - dobrze, by było ich co najmniej cztery. Jedząc co trzy godziny, utrzymamy równowagę cieplną organizmu. Ponadto powinniśmy postarać się, by na naszym talerzu znalazły się warzywa i owoce: pomidory, papryka, brokuły, brukselka, pomarańcze, kiwi, grejpfruty. Zawierają one witaminę A, C i E, które pomagają wykorzystać energię z pożywienia i pobudzają system odpornościowy. Pijmy też kawę, herbatę i kakao, bo zawarta w nich kofeina pobudzi wydzielanie adrenaliny. Koniecznie też trzeba sięgnąć po szpinak, fasolę, jaja, białe mięso, ziarno sezamu i ryby morskie. W ich składzie znajdziemy tryptofan, odpowiedzialny za wytwarzanie serotoniny - hormonu szczęścia. Zimową porą bardzo ważna jest aktywność fizyczna. Wzmożony ruch pobudza wytwarzanie endorfin, które mają bardzo korzystny wpływ na samopoczucie. Dlatego warto poświęcić każdego dnia 15 minut na gimnastykę, dwa razy w tygodniu iść na pływalnię czy siłownię. Codziennie też zróbmy sobie godzinny spacer. Dzięki temu dotlenimy się, ale też uzupełnimy niedobór światła słonecznego. Fototerapia jest bowiem najprostszą, a jednocześnie najskuteczniejszą metodą pokonania ogarniającego nas smutku. Korzystajmy zatem z każdej chwili na świeżym powietrzu i chłońmy słońce. Wpuśćmy też jak najwięcej światła do mieszkania. Starajmy się ponadto przebywać w jasno oświetlonych pomieszczeniach. Ważna jest również temperatura naszego otoczenia. Powinniśmy unikać przegrzania. Jest ono równie niebezpieczne, jak wychłodzenie. Ubierajmy się zatem na cebulkę, aby w razie czego można było zdjąć jedną warstwę odzieży. Pozwoli nam to zachować dobrą formę w tym niesprzyjającym nam okresie. Akumulatory doładuje nam też wizyta w saunie. Panująca w niej wysoka temperatura podnosi ciepłotę ciała nawet o 3 stopnie i pobudza krążenie krwi. W efekcie organizm nabiera sił witalnych; pozbywa się nadmiaru wody, a wraz z nią toksyn. Dzięki tym zabiegom znowu poczujemy się lekko i radośnie. Sprawdzonym sposobem na sezonowe smutki jest również dobre towarzystwo. Mimo, że w mroźne dni najchętniej otulilibyśmy się ciepłym kocem lub ułożyli na kanapie przed telewizorem, warto przełamać się i wyjść z domu. Obojętnie, czy będzie to spotkanie z przyjaciółmi, wypad do kina, czy wyjście do teatru. Istotny jest każdy rodzaj aktywności, który doda nam bodźca do działania. írásbeli vizsga 12 / november 3.

13 0. Zimą często czujemy się zmęczeni, senni i brak nam ochoty do działania, bo: A) dni są krótsze, jest mniej światła naturalnego B) nie mamy wakacji 21. Zimą spada odporność naszego organizmu, musimy więc: A) kupić i nosić ciepłe ubrania B) zadbać o siebie i zmienić dietę 22. Zimą należy jeść: A) przynajmniej osiem posiłków dziennie B) co najmniej cztery posiłki dziennie 23. W okresie zimowym nasza dieta powinna być bogata w witaminy, dlatego też należy: A) jeść dużo warzyw i owoców B) przyjmować witaminy w tabletkach 24. W kawie, herbacie i kakao zawarta jest: A) luteina B) kofeina 25. Serotonina to: A) hormon wzrostu B) hormon szczęścia 26. Zimową porą bardzo ważna jest: A) gra na fortepianie B) aktywność fizyczna 27. Zimą, codziennie powinniśmy chodzić na godzinny spacer, bo: A) dzięki temu dotlenimy się i uzupełnimy niedobór światła słonecznego B) zwiedzimy i dobrze poznamy okolice naszego miejsca zamieszkania 28. Fototerapia jest najprostszą i jednocześnie najskuteczniejszą metodą pokonania: A) cellulitisu B) ogarniającego nas smutku 29. Ubieranie się na cebulkę oznacza: A) warstwowe zakładanie odzieży B) noszenie długich, szerokich i sztywnych sukni w kolorze złotym lub liliowym 30. Zimowe wieczory najlepiej spędzać: A) prowadząc aktywny tryb życia B) leżąc na kanapie przed telewizorem írásbeli vizsga 13 / november 3.

14 IV. Íráskészség I. feladat Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról Értékelési szempontok Pontszám A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 4 pont Érthetőség; nyelvi megformálás 5 pont Íráskép 1 pont Összesen 10 pont Amennyiben a dolgozat A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága szempont alapján 0 pontos, akkor az összpontszám is 0 pont. Az értékelési szempontok kifejtése A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó megvalósította-e a kommunikációs szándékot, azaz megfelelően dolgozta-e ki a témát; megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre. Nem kell pontot levonni azért, ha a szöveg hosszabb szónál. Érthetőség; nyelvi megformálás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg érthető-e az olvasó számára, az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák a megértést nem akadályozzák-e. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. írásbeli vizsga 14 / november 3.

15 Értékelési skála 1. A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 4 pont 3-2 pont 1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célt; megfelelően dolgozta ki a feladat minden részletét, és elérte a minimális szövegmennyiséget (100 szó). A vizsgázó nagyrészt megvalósította a kommunikációs célt; egy-két részlettől eltekintve általában megfelelően dolgozta ki a feladatot, és legalább 100 szó hosszúságú szöveget hozott létre. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célt; félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladat bizonyos részeit, a létrehozott szöveg 100 szónál rövidebb. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célt; félreértette, illetve nem megfelelően dolgozta ki a feladatot, a szöveg 50 szónál rövidebb. 2. Érthetőség; nyelvi megformálás 5 pont 4-3 pont 2-1 pont 0 pont A szöveg, egy-két kisebb pontatlanság ellenére, az olvasó számára tökéletesen érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák ellenére az olvasó számára nagyjából érthető és követhető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák következtében nehezen érthető és követhető, illetve félreérthető. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt nem érthető és nem követhető. 3. Íráskép 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és Olvashatatlan kézírás. javítások. II. feladat az A) és B) variáció közül választott feladat Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról Értékelési szempontok A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Szövegalkotás Szókincs, kifejezésmód Nyelvhelyesség, helyesírás Íráskép Összesen 5 pont 2 pont 4 pont 4 pont 4 pont 1 pont 20 pont Pontszám Amennyiben a dolgozat A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont alapján 0 pont, akkor az összpontszám is 0 pont. írásbeli vizsga 15 / november 3.

16 Az értékelési szempontok kifejtése A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó hogyan valósította meg a kommunikációs célt; hány irányító szempontra tért ki, és milyen mélységben tárgyalta azokat. Nem kell levonni pontot, ha a szöveg hosszabb szónál. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme és stílusa megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak; az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelti-e. Szövegalkotás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete, megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e bevezetés és befejezés; a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók stb.). Szókincs, kifejezésmód Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által használt szókincs megfelel-e a témának, a szituációnak és a közlési szándéknak; a szóhasználat a emelt szintnek megfelelő változatosságot mutat-e. Nyelvhelyesség, helyesírás Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó által létrehozott szöveg megfelel-e a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak; az esetlegesen előforduló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák mennyiben akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget teljes egészében megértse. Íráskép Ezen a szemponton belül azt értékeljük, hogy milyen a szöveg írásképe, mennyire olvasható; a törlések és javítások mennyiben zavarják a szöveg áttekinthetőségét. írásbeli vizsga 16 / november 3.

17 Értékelési skála 1. A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 pont 4-3 pont 2-1 pont 0 pont A vizsgázó tökéletesen megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontokat megfelelően kidolgozta. A szöveg megadott hosszúságú (15% eltérés lehetséges). A vizsgázó többnyire megvalósította a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben, illetve egy irányító szempontot megfelelően, az összes többit csak részben. A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet részben, a többit egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontot csak részben. A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat. Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki megfelelően, csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem. 2. Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 pont 1 pont 0 pont A szöveg a szövegfajtának és a szerző és az olvasó közötti kapcsolatnak megfelelő hangnemben íródott, az olvasóban a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. A szöveg hangneme következetlenséget mutat, az olvasóban nem mindig a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő benyomást kelt. 3. Szövegalkotás 4 pont 3-2 pont 1 pont 0 pont A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus. A gondolati tagolás megfelelő, elkülönül a bevezetés és a befejezés. A szöveg a gondolati tagolást követő bekezdésekből áll. A mondatok szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése többnyire logikus. A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, - elkülöníti legalább a bevezetést vagy a befejezést (2 pont), - bekezdéseket alkalmaz (3 pont). A mondatok általában szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű. A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra, hiányzik a bevezetés és a befejezés. A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz. A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen, összefüggéstelen mondatokból áll. A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető. írásbeli vizsga 17 / november 3.

18 4. Szókincs, kifejezésmód 4 pont 3-2 pont 1 pont 0 pont A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő, változatos, viszonylag bő szókincs jellemzi. A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a megértést. A szöveget kevésbé változatos, helyenként egyszerű, de még a téma és a közlési szándék szempontjából elfogadható szókincs jellemzi. Sok a szóismétlés. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néhány helyen jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését. A szövegben felhasznált szókincs nagyon egyszerű, nem a témának és a közlési szándéknak megfelelő. A nem megfelelő szóhasználat több helyen jelentősen megnehezíti a szöveg megértését. 5. Nyelvhelyesség, helyesírás 4 pont 3-2 pont 1 pont 0 pont A szöveg kevés nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nem befolyásolják a megértést. 6. Íráskép A szöveg több nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják, VAGY csak néhány nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibát tartalmaz, amelyek azonban nehezítik a megértést. A szövegben sok olyan nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba van, amelyek a megértést jelentősen megnehezítik, valamint sok, a megértést nem befolyásoló nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hiba is előfordul benne. 1 pont 0 pont Olvasható kézírás, áttekinthető törlések és Olvashatatlan kézírás. javítások. A szöveg a nyelvi (mondattani, alaktani, helyesírási) hibák miatt több helyen nem érthető. írásbeli vizsga 18 / november 3.